Miért éppen Cserháthaláp?

Slow, bármit is jelent

Halápi hat óra

2017. július 10. - korcsolánzsuzsi

Mindig sok a munkánk, mégis igyekszünk a slow mozgalom híveiként itt és ezt az életet élni. (Lassan haladunk de sohasem hátrafelé, a Lincoln idézet szerint)  

Már megtanultuk, sikeresen alkalmazkodtunk :)  a halápi félórához is, mert ami halápon hat órára van megbeszélve az bizony fél hétnél előbb nem kezdődik el, kivéve ha előre felhívják rá a figyelmet, hogy nem halápi idő szerint hat óra hanem a tényleges hat óra a megbeszélt időpont. Falun minden ráér és mégis mindennek ideje van.Ha őszinték akarunk lenni ezek a mozgalmak ugyan a városból indultak, de az igazi slow life guruk mindig is a falusi emberek voltak. Nem siettek sehová, életüket nagyrészt a természet körforgása határozta meg, az meg ugye adott, siettetni nem lehet.Az élelmüket megtermelték, sokan még ma is így tesznek, nemigen járnak boltba, talán csak olyan dolgokért amit maguk nem tudnak előállítani.

Nem ritka, hogy idősebb emberek olyan szorgalommal dolgoznak a kertjükben, hogy szemmel követni is fárasztó, nemhogy véghez vinni. Itt bizony minden megterem a kertekben, a vetemény egész évre való élelmet biztosít, és jut belőle a szomszédnak is bőven. Az állatok is jól élnek hiszen a kertben nőtt,  feleslegessé vált termény nagy része előttük landol, nem tápon nevelkednek.

Minket is kényeztetnek folyamatosan: hihetetlen mennyiségű zöldség, gyümölcs, tojás, hús, disznótoros várt már minket a kapuban amikor hazaérkeztünk, arcpirító mennyiségben. Jellemző példa az üres tányért sosem adunk vissza elv. Ha sütök igyekszek mindig adni is belőle, úgy örülnek neki mindig. Így esett hogy az első, helyben sült almás pitémből adtam át a közvetlen szomszédunknak is. Köszönte, majd másnap megjelent a tányérral rajta pogácsával. A pogácsa még meleg volt és isteni ízű ki is tudna ellenállni neki? Más alkalommal más sütemény másik szomszéd, és láss csodát a tányér onnan sem üresen került vissza! Fő szabály tehát hogy ebben a faluban ha adsz mindig kapsz, ha kapsz, mindig adsz :) Ha átmegyünk valakihez ha csak egy gyufát is kérni el nem jöhetünk úgy, hogy meg ne kínálnának valamivel és nagyon nagy udvariatlanság ha nem fogadjuk el, elvisszük a háziak álmát a mondás szerint...ez így van az idők kezdete óta: Cserháthalápon.

 Megélni a pillanatot, gondolni másokra  a városi embernek talán már tanulandó folyamat de itt ebben a kicsi faluban természetes dolog. A slow nem egyenlő a halogatással, hiszen mindennek megvan a maga ideje, amit akkor és ott kell megélni. Nem a rohanás, a következő feladat határozza meg az életünk, mégis a lehető legtöbb dolgot magunk oldunk meg, falun ez egyébként is így szokás.A fogyasztói és információs társadalomnak persze mindannyian szereplői vagyunk, kár lenne tagadni, hogy a mi fiataljainkra nincs hatással a digitális korszak. Dolgozunk rajta hogy érezzék van összefüggés a minőségi élet és a digitális detox között. Van feladat tehát, de így szép az élet ha lassan is de zajlik!

4.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elniakarofalu.blog.hu/api/trackback/id/tr4012644533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.